Így vettünk részt a Tata és Térsége Civil Napokon
21. alkalommal zajlott városunkban a tatai és környékbeli civil szervezetek tevékenységeit, programjait, eredményeit felvonultató, a Tata és Térsége Civil Társulás által szervezett hosszú rendezvénysor.
A mi Népfőiskolánk több programmal is megjelent a civil napokon. Külön összefoglalóinkat alább olvashatják.
Nyílt szakköri nap a Tata és Térsége Civil Napok keretében
A civil napok programsorozatához az idei évben is csatlakoztunk Csipke műhelyünkkel.
A tavalyi évben még egy pályázat keretében az ASzakkört népszerűsítettük az Angolparkban. Ez, a Nemzeti Művelődési Intézet által támogatott program 5 főnek biztosította ingyenesen a munkához szükséges eszközöket, felhasználható anyagokat, tudásmegosztó online felületén pedig a szakköri szakmai anyagot, amit több évtizedes tapasztalattal bíró mesterek mutattak be. A pályázati egy év arra adott lehetőséget, hogy megismerjük a csipkeverés alapjait, és megtapasztaljuk az online tanulás nehézségeit, de egyben lehetőségeit is.
Nem ijedtünk meg! 2023/24-ben már önálló szakkörként folytattuk munkánkat, melyhez a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság minden segítséget megadott. Létszámunk változott, új tagok csatlakoztak hozzánk, saját eszközöket szereztünk be. Rájöttünk, hatékonyan tudjuk egymást segíteni, a videókat saját tapasztalatainkkal ki tudjuk egészíteni, és a csipkekészítés más módjaival is kezdtünk barátkozni. Stabil közösséget alakítottunk ki, nyitottunk más csipkés csoportok felé.
Ezt a munkát szeretnénk folytatni, ezért úgy gondoltuk, bemutatkozunk a tatai civil közösségeknek, nyílt szakköri nap keretében. Szívesen várjuk továbbra is minden hétfőn 16-18 óráig (Tata, Bercsényi u. 1., Fischer Ház) foglalkozásainkon az érdeklődőket, résztvevőket!
Mert mit is jelent számunkra, ha meghalljuk azt a szót: „csipke”? Nagyanyáink ügyes kezét, terítőket, függönyöket. Múltunkat, múzeumi tárgyakat, festményeket. Divatot, szebbnél szebb kiegészítőket, használati tárgyakat. És mi már tudjuk: barátságot, sok nevetést, egészséget!
Knappné Tölgyes Katalin
szakkörvezető
A török kor különböző perspektívából
Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet történésze, a török kor kutatója tartott előadást szerdán délután a Magyary Ház konferenciatermében, egy többéves sorozat soron következő alkalmaként. Az ismeretterjesztő programsor a Magyarságkutató Intézet és a tatai Honvéd Bajtársi Klub közös szervezésében zajlik városunkban.
Előadásában interaktív módon megszólította a hallgatóságot, így véleményt alkothatott a közönség. A kutató rávilágított arra, hogy minden, amit gondolunk a történelmi eseményekről, elsősorban érzelmi döntéseink eredménye, a történelmi tények, vizsgálati eredmények többféle véleményt alakíthatnak bennünk. Mindannyiunkban más-más meggyőződést formál, pedig a forrás ugyanaz….
Beszélt Hunyadi Mátyásról, Mohácsról, a csata következményeiről. Szó volt a nagy töréspontokról, az oszmán stratégiáról, a három részre szakadt Királyi Magyarországról, Kőszeg védőiről, Erdélyről, Bethlen és Báthory harcáról.
Zárásképpen Illik Péter kedvenc idézetét hallhattuk:
„Vég nélkül ostorozzák azokat, akik eltorzítják a múltat, újraírják, meghamisítják, felfújják ilyen-olyan esemény jelentőségét, egy másikat meg elhallgatnak; az ilyen kritika talál (csakis találhat), csak épp súlytalan, ha nem előzi meg még alapvetőbb kritika: az emberi emlékezet mint olyan kritikája. […] A múltnak csupán hitvány kis morzsáját képes megőrizni, és senki meg nem mondhatja, miért éppen azt, miért nem egy másikat, mivelhogy ez a választás mindannyiunknál titokzatosan megy végbe, szándékaink, érdekeink köréből kiesik.” (Milan Kundera, író)
Farkasdi Tünde
„Különóra”
Az idén 5 éves Népfőiskolai Klub ünnepi programjáról
2019-2024. Ennyi idő telt el azóta, hogy útjára indítottuk a Népfőiskolai Klubunkat azzal a céllal, hogy a tagságunk számára lehetőség legyen saját választásuk szerinti érdekfeszítő, izgalmas, legtöbbüket foglalkoztató és tovább gondolásra érdemes témákat közösen kibontani, megbeszélni, a kérdésekre választ keresni. Ez is egyfajta közösségépítés, élethosszig tartó tanulás, tudásszerzés – népfőiskola módra.
Az évforduló megünneplése természetesen nem történhet úgy, hogy ne az egykori népfőiskolai alapítók közül érkezzen(ek) előadó(k): Dr. Márkus Mihály nyugalmazott református püspök, tiszteletbeli elnök és Keresztesi József örökös tiszteletbeli elnök, a 22 alapító közül ketten szerepeltek a programban. Értékes és megszívlelendő gondolatokat hallottunk mindkét előadótól (bár az utóbbi meghívott – idő híján – nem tudta befejezni a teljes tervezett mondandóját, de legközelebb lehetőség nyílik majd erre is). Dr. Márkus Mihály külön kitért az 1940 elején az országban második állami fenntartásban megnyíló Tatai Népfőiskola kezdeteire, éveire, módszereire. Az iskola a dán mintát többszörösen is követve, egyrészt az élőszóban való ismeretátadást alkalmazta, másrészt bentlakásos intézményként működött. Hallhattunk édesapjáról is, Márkus Jenő lelkészről, aki személyes ismeretségben állt a népfőiskola első tanárával, Dr. Benda Kálmánnal. A nyugalmazott püspök a 29 éves MZNT-ről is megfogalmazta gondolatait, megemlékezve a kezdetekről (1995.): „Minden tisztelet az alapítóké!”. Szerinte rendkívül fontos, hogy legyen egy hely, egy fórum, egy mozgalom, ahol a tagságnak segítenek eligazodni a világban, megbeszélhetők közös ügyek, megoszthatjuk gondolatainkat egymással, és gazdagodhatunk tudásban, készségekben akár jóval a nyugdíjas kor elérése után is, még sok-sok évig, szellemi frissességben.
Keresztesi József szintén önéletrajzi aspektusokkal színesítette előadását – elsősorban Tatához való személyes kötődésével (1971-ben járt itt először, s már akkor rögtön szívébe zárva a várost) és a népfőiskola megalapításával kapcsolatban. Ez utóbbiról beszélve Dr. Kiss István, Magyary Zoltán közvetlen munkatársa alakját emelte ki és vázolta a hallgatóságnak. Általában jóval kevesebb szó esik a társadalomkutatóról, jogtanácsosról, mint azt megérdemelné. Pedig kivételes szerepet játszott a tatai járásban elvégzett hatalmas felmérés és adatgyűjtés előkészítésében, lebonyolításában, majd az anyagok feldolgozásában is. Ez az óriási erőket megmozgató feltáró munka adta alapját Magyary Zoltán összefoglaló munkáinak, újabb értekezéseinek, melyek a járás „mintává” emelését, a helyi közigazgatás fejlesztését, az ott élő emberek mindennapi életének segítését célozták meg. Közös művük, A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tatai járás közigazgatásáról című nagyszabású, 1939-ben megjelent kötet mai napig is origója a modern közigazgatás reformjának.
A két előadást követően a résztvevők kezükbe vehették az MZNT Népfőiskolai Hírmondóját is (XX. évf., 1. sz.), mely az idei év nyaráig eltelt időszak programjairól, eseményeiről ad színes tudósítást.
Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
