Névadónk: Magyary Zoltán

"A közigazgatás a közönségért van, ebben mindenki egyetért. Hogy azonban a közigazgatás a közönség számára mindazt nyújtja-e, amiért van, ebben a tekintetben a vélemény nem ilyen egyöntetű."

MAGYARY ZOLTÁN

(Tata, 1888 - Héreg, 1945)

Katonatiszt családban született (1888. június 10.), így kevés időt töltött szülővárosában, középiskolai tanulmányait követően államtudományi (1910), majd jogtudományi doktorátust szerzett. Több nyelven beszélt, folyamatosan bővítette ismereteit itthon és a külföldi tanulmányutak alkalmával.

Munkásságának főbb állomásai:

Vallás és Közoktatási Minisztérium munkatársa, Klebelsberg minisztersége idején vezető beosztásokban dolgozott.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, majd nyilvános rendes tanárrá nevezik ki.

Közigazgatási kormánybiztosi megbízatás, Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezet,

A Tatai Járás tudományos vizsgálata.

A Pázmány Péter Tudományegyetem dékánja.

Tudományos tevékenységének fontos mutatója számtalan publikációja, amelyek közül a legfontosabb szakmai összefoglalók, a következők:

A magyar tudománypolitika alapvetése, Bp. 1927.

A magyar tudományos nagyüzem megszervezése, Pécs, 1931.

A magyar közigazgatás tükre, Bp. 1932.

A közigazgatás és az emberek, Bp. 1939. (Kiss Istvánnal közösen)

Magyar közigazgatás, Bp. 1942.

A háború elől menekülve 1944-ben Tatára költöztek, majd Héregen az erdészházban bújtak meg a front közeledtével. A háborús harcokat kísérő kegyetlenkedés elől az önkéntes halált választották feleségével, Techert Margittal együtt 1945. március 24-én. Tatán a Környei úti temetőben alusszák örök álmukat.

A közigazgatás és az emberek c. vizsgálat és felmérés megjelenését követően számos gyakorlati kezdeményezés fűződik nevéhez, amely a város és vidéke fejlesztését, fejlődését szolgálja. A volt Tata és Tóváros fejlődése érdekében írta meg “Mi lesz Tatatóvárosból” c. röpiratát, és 1938-ban meg is történt a két település egyesítése, hogy néhány példával bizonyítsuk megállapításunkat. Ennek egyik jelentős eleme volt a népfőiskolai képzés elindítása (1940), melyen a megye számos településéről vettek részt fiatalok, hogy korszerű ismeretekkel gazdagodjanak és “jó polgárként” átgondolják a tennivalókat saját településük fejlesztése érdekében is.

A városban Magyary nevét viseli a művelődési ház. 1996-ban a népfőiskola, emléktáblával jelölte meg szülőházát (Bercsényi u. 3.). Munkásságának állított emléket születésének 100. évfordulója alkalmából a volt Tóvárosi Községháza (Ady E. u.) falán a Tata Barátainak Köre.

A népfőiskola kezdeményezte továbbá, hogy Héreg községben (K-E megye) alakítsunk ki emlékhelyet, ahol életük lezárult. Az emlékhely a helyi és a tatai önkormányzat támogatásával 2003-ban elkészült, a felállított emlékoszlopot Gengeliczky László tatabányai faműves készítette.

Magyary Zoltán professzor 2003-ban posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

A Tatai Helytörténeti Egyesület szervezésében, 2004-től szobor is őrzi Magyary Zoltán emlékét az Öreg-tó partján, a Cifra malom mellett. Alkotója Balás Eszter szobrászművész (Budapest).

Magyary Zoltánnak állít emléket Bereményi Géza Tanítványok (1985) c. filmje is.

Közigazgatási kormánybiztosi megbízatás, Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezet.