Gondolatok műhely után

A férfiak hajdan egységes világa kettévált, a konzervatív és a metroszexuális férfiak nagy csoportjaira. Természetesen tovább is tagolódik a férfitársadalom, ám ezen keretek nem alkalmasak ennek kifejtésére. A metroszexuális férfi nem szexuális irányultságot, hanem életstílust jelent. Az „új típusú férfi” sokat költ magára, követi a divatot, manikűröztet, hajat fest, és az életben a legfontosabb vezérelve, hogy ő maga boldog legyen. A konzervatív férfi típusát jobban ismerjük a múltból, az irányító (esetenként uralkodó), gondoskodó,  védelmező, „az én házam, az én váram” nézetű férfiakat. 

A férfiakra szükség van akkor is, ha a szerepeink közelednek egymáshoz. Itt nem csak arra gondolok, hogy jobban tudnak kereket cserélni, ésszerűen pakolni és cipekedni, számítógépet használhatóvá tenni, hanem azért is, mert a nőknek szüksége van a  férfiakra, a gyermekeknek az apára.

Mert így kerek a világ, ha férfiak és nők együtt, egy felé nézve, és ketten egy irányba húzva a szekeret, egymást tisztelve élik az életüket. Bármennyire közelednek is a társadalmi szerepeink, a férfi és a nő eltér egymástól a biológiai meghatározottsága, valamint a pszichés különbségekben is. A férfi és a nő másképp látja a világot, s az érzelmi szükségleteik is eltérőek. A férfiak elismerésre, a nők megértésre vágynak. 

Bármekkora is a különbség, vagy a hasonlóság, az biztos, hogy mind a nőnek, mind  férfinak nap mint nap dolgoznia, tennie kell a harmonikus kapcsolat érdekében. A szerepek változnak, ám a lényeg nem változik, hogy együtt élve, gondolkodva, szeretve tudjuk tovább vinni és tovább adni a gyermekeinknek az életet.

Csehák Hajnalka pszichológus
www.lelkititkaink.hu