Hedy Lamarr, színésznő és a wifi feltalálója
Szia, Kata! Kérted, hogy a műhely után osszunk meg a témához illő gondolatokat, hírt, cikkeket. Velem ez jött szembe és elgondolkodtatott. Köszönöm, hogy részt vehettem, remélem, lesz még hasonló, szívesen jövök! Üdv, N. Mónika
Hedy Lamarr, színésznő és a wifi feltalálója
„Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután.” Az idézetet egy rendkívül szép, ám legalább annyira okos hölgytől származik: Hedy Lamarrtól. A világ egyik legszebb asszonyának tartották, aki rátermettségét és a műszaki tudományok területén mutatott kivételes képességét szépségével palástolta. Nem is rosszul. Mert míg Hollywoodban nem esett nehezére, hogy eljátsza a filmek kötelező szépség-kellékének szerepét, addig furcsábbnál furcsább találmányaival alapvetően járult hozzá – leginkább – a haditechnológia fejlődéséhez. A budapesti gyökerekkel rendelkező hölgy születésnapja nem merült feledésbe: hivatalosan ez lett az Európai Feltalálók Napja.
A családi háttér
Hedwig Eva Maria Keisler néven Bécsben született a jómódú bécsi bankár, Emil Kiesler és egy budapesti zongorista, Lichwitz Gertrúd lányaként. Hedyt nem járatták iskolába, hanem inkább otthon, házitanítók nevelték. Már egészen fiatalon négy nyelven beszélt folyékonyan, zongora és táncórákat vett, majd 16 évesen az osztrák főváros egyik leghíresebb, Max Reinhardt vezette színiiskolájának lett a növendéke. 19 éves volt, amikor egész életét meghatározó döntések sorát indította el: férjhez ment a nála 13 évvel idősebb osztrák fegyvergyároshoz, Fritz Mandlhoz. Vagyis ekkor mutatkozott meg először a fegyverekhez való vonzódása. Férjével nagy fegyverbemutatókon, vásárokon vett részt, ahol megismerkedett a fegyverek tervezésével, a modern haditechnológiákkal. Ennek később nagy szerepe lett feltalálói karrierjében.
Szépségével Hedy mindenkit lenyűgözött, tán jobban is, mint férje szerette volna, ezért féltékeny ura egy ausztriai villába száműzte. Egy ideig ott élt elzártan, ám megszökött, és meg sem állt Hollywoodig, ahol sztárkarriert csinált. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol gyönyörű teste kétszer is felvillant meztelenül – először egy úszómedencében, egy későbbi jelenetben pedig fák között futva -, nem kellett sokáig várnia az első hozzá illő filmszerepre. Férje, valamint az Ausztriát éppen megszálló nácik elől menekülve, már a Normandie fedélzetén szerződést írt alá a Metro-Goldwyn-Mayer képviselőjével. Amerikában már Hedy Lamarrként lépett partra, és hamar felkapott filmcsillag lett.
S hogyan lett a kiváló színésznőből feltaláló? Nos, ebben fontos szerepet játszott Hedy Lamarr zongorista ismerőse, akivel közösen gondolkodtak a torpedók rádió-távvezérlésére szolgáló eszköz hatékonyabbá tételén. 1940-ben végül egy érdekes véletlen folytán, George Antheil orvossal való konzultáció alkalmából terelődött a szó a gépzongorára. A 88 billentyűvel rendelkező hangszer és a torpedóvezérlő 88 frekvenciája az összefüggés lényege. Ennyi frekvencia egy időben történő zavarása technikailag nem volt megoldható a folytonos váltakozások miatt. A találmányból hamarosan bejegyzett szabadalom lett „Titkos Kommunikációs Rendszerként” (1942-ben).
(Forrás: multkor.hu, 2013)
