A Közösségépítő Kultúránk, azaz KÉK LÁTÓÚT PROGRAM keretében szakmai tapasztalatcseréért, gyakorlati tudásátadásért, jó gyakorlatok megismeréséért utaztunk a Veszprém megyei Látópontokra: a Jásd Község Önkormányzata által fenntartott Bodzaház és Tájház Látogatóközpontba és Nemesvámos Község Önkormányzata Értékek Házába. No, és persze a szakmai vonal mellett lehetőség nyílt egy kiadós közös esti beszélgetésre, borozgatásra, lazításra is.
Álmélkodva hallgattuk a jásdi polgármester asszony, Győry Tünde beszámolóját arról, milyen programokat, projekteket indítottak eddig az 1767-ben Zichy udvarházként megépített, és nemrégiben Bodzaház és Tájház néven megnyitott gyönyörű épület-együttesben. „Zéró költségvetés” – ez a kifejezés sokszor elhangzott Győry Tünde szájából: korlátozott anyagi lehetőségek mellett igyekeztek minden programot saját szakembereket és önkénteseket, lelkes helyieket bevonva megszervezni. A kis falu emblémája a bodza, s e gyógynövény köré sorakozik a helyi hagyományőrzés, a tudásátadás, a gasztronómia, az élmények szerzése. Aktív helyi lakosok szervezik a Bodza Galéria kiállításait (F. Kristóf Mariska szakmai vezetésével), és kedvenc kirándulóhellyé vált felnőtteknek a Szűz Mária-kápolna a Szentkúttal, a tájház, gyermekeknek pedig a bodza növényéről, szedéséről, konyhai felhasználásáról is szóló interaktív élménytér. „Hazahoztuk” magunkkal tapasztalatként az összefogás és a kitartás fontosságát olyan esetekben is, amikor lehetetlennek tűnik a küldetés véghezvitele.
Csapatépítő esténkhez helyszínül a Szeder Vendégház közösségi tere szolgált, ahol sokáig beszélgettünk, ízlelgettük a közeli és a távolabbi vidékek borait, finom harapnivalókkal.
Másnap újabb kirándulás várt a csapatra – a közeli Nemesvámosra. Ott a község önkormányzata Értékek Háza nevű épületében Herman-Molnár Katalin és Bárdos Zoltán fogadta csapatunkat.
Büszkén adták kezünkbe a különleges helyi értékeket bemutató kiadványaikat, Foglalkoztatófüzetet és a Kincskereső Túraútvonal leírását. Hangsúlyozták, hogy a helyi értékekről nem elegendő csak beszélni, hanem interaktív játékokkal, programokkal be kell mutatni őket. Sőt, a határon túli testvértelepülésekhez is eljuttatták a nemesvámosi értékek hírét, az ottaniakkal is megismerkedtek – tehát, egyfajta „határtalan értékgyűjtést” folytattak. Rendszeresen mennek iskolákba és hívnak tanulókat, hogy az ismeretek eljussanak a legkisebbekhez is. Sőt, jó gyakorlatként jegyeztük föl, hogy a foglalkoztatófüzet ábrái egy részét éppen maga a célcsoport, az iskolások készítették. Így bevonták őket a projektbe, élményt, lehetőséget, a hozzájárulás örömét adva a gyerekeknek. A középiskolás és a fiatal felnőtt korosztályt gasztronómiai programokkal vonzzák az Értékek Háza mellett létesült Nemesvámosi Sütőház közösségi térbe, a „Kemencés délutánok” programokra – de 20-nál is több önálló klub, szakkör, egyesületi programsor hívja és várja a település aprajanagyját. Érezhetően sok-sok előkészítő és szervező munka, lelkes közreműködés áll a számtalan színes és pezsgő programsorozatok mögött Nemesvámoson.
Élményekkel, jó gyakorlatokkal, új ismerősökkel, kulturális tapasztalatokkal, helyi érdekességekkel gazdagodtunk a két nap során.
Viszlát Jásd, viszlát Nemesvámos!
