„Az első évek élményei örökre bennünk maradnak”
Összefoglaló Dr. Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánjával, a Nemzetközi Kisgyermekkori Neuropedagógiai Kutatócsoport és Laboratórium vezetőjével készült beszélgetésről aki a varázslatos gyermeki elmét kutatja a Nemzetközi Kisgyermekkori Neuropedagógiai Kutatócsoport és Laboratórium vezetőjeként
A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán Nemzetközi Kisgyermekkori Neuropedagógiai Kutatócsoport és Laboratórium jött létre abból a célból, hogy a neurológiai kutatási eredmények pedagógiai hasznosításának lehetőségeit vizsgálja. Gyermekneurológusok, pszichológusok, pedagógusok, neveléstudományi kutatók vesznek részt a kutatásban. Szeptember óta genetikussal is kiegészült a csapat Dr. Kovács Gábor személyében, aki a kar docense is lett egyben.
A kutatások arra az új keletű tudományos eredményre alapulnak, mely szerint a kisgyermekek agya a 8. év körüli időszakik folyamatosan fejlődik (tehát nem születünk „kész” agyműködéssel). Tehát, a nevelés, a környezeti impulzusok rendkívül fontos szerepet játszanak ebben a nyolc évben, mert közvetlenül kihatnak a gyermeki agy strukturális kiépülésére, fejlődésére. Egyfelől ott a lehetőség a minden információt felszívni képes agy fejlesztésére. Másrészt azonban sajnos az elmaradt impulzusok, a tapasztalatok meg nem élése, az érzelmi kötődések hiánya életre szóló hátrányt jelentenek a kisgyermekek számára. A korai fejlesztés és fejlődés szükségessége tehát arra sarkallja a gyermekneorológusok és a kisgyermekeket nevelő szakembereket, hogy minél hatékonyabb eszközökkel, szakmai tudással és kutatási eredmények felhasználásával segítsék a gyermekek ezen életkorban való nevelését.
Dr. Varga László érdekes kutatási eredményt közölt: nem is inkább az értelmi, hanem az érzelmi intelligencia fejlettségétől függ az, hogy ki mennyire lesz később sikeres felnőtt. Ehhez olyan környezetre van szükség, mely kellőképpen stimulál, ingergazdag, és feltétel nélkül elfogad. S ami a legfontosabb: szerető felnőttek vegyék körül.
A pedagógusképzés is ezen tudományos alapon kell hogy nyugodjon. Nem mindegy, hogy a kisgyermekeket nevelő, a tanító együtt gondolkodásra ösztönző, nyugodt, szeretetteljes légkört, vagy éppen ellenkezőleg, félelmet és szorongást kelt az órákon. Egyes pedagógusok éppen gyermekkori, kisiskolás negatív élményeik hatására igyekeznek épp azokkal ellentétes nevelést gyakorolni. A szakma ugyanis három összetevőből áll: a hozott attitűdből, a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásból. Az elsőt a legnehezebb később befolyásolni, formálni, míg a két utóbbi tudatosan formálható, bővíthető. Erre valók a kiváló pedagógusképző intézmények.
(Forrás: kepmas.hu)
