BESZÁMOLÓ a MZNT nemi esélyegyenlőség projektje alatt megvalósult rendezvényekről

Dátum, helyszín:

2019. november 26. – Tata

MŰHELYMUNKA címe:

Az atipikus foglalkoztatás és a családbarát intézkedések megerősítése

2019. november 26-án hazai, meghívott szakemberek részvételével valósult meg zártkörű szakmai műhelymunkánk Az atipikus foglalkoztatás és a családbarát intézkedések megerősítése címmel. A tanácskozásra 9 fő részvételével került sor tatai helyszínen, a volt Piarista Rendházban. 

A vendégeket Illés Kádek Katalin, a projekt szakmai vezetője fogadta, aki megnyitójában röviden bemutatta a projektet azon résztvevők számára, akik elsőízben vesznek részt a projekt keretében zajló eseményen. Megosztotta az eddig lezajlott találkozók eredményeit és vázolta az utolsó félév terveit. Külön kitért az NSKI szervezésében lezajlott nemzetközi kutatásra és felkérte a szakmai partner jelenlévő képviselőit, hogy hozzászólásukban térjenek ki a kutatás látható eredményeinek bemutatására. A program a kiküldött értesítésnek megfelelően tervezték végrehajtani, nem előadások formájában, hanem érdemi szakmai egyeztetés céljából, amely során a különböző gazdasági területekről érkezett képviselők tapasztalatai kerülnek megosztásra és megvitatásra.

A szakmai vezető megnyitója után Vida Ágnes, a közismert marketing tanácsadó kapott szót, aki több éve közvetlenül segíti a kismamák és a munkaerőpiacra visszatérni vágyó édesanyák vállalkozóvá válásának igyekezeteit, s e céllal meghirdetett programjának nemcsak idehaza, de a határon túl, sőt Nyugat-Európában is elismerést szerzett. Ágnes személyes tapasztalatait csokorba szedve osztotta meg, beszámolóját az atipikus munkamodell témakörére fűzve. Megállapítása szerint Magyarországon még mindig rettentően alacsony azon édeasanyák száma, akik tisztában vannak a fogalom tartalmával, lehetőségeikkel, s még ennél is kevesebben vannak azok, akik élnek is a lehetőséggel.

Ágnes után a tatai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának munkatársai kaptak szót, akik megerősítették Ágnes tapasztalatait, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a munkaadói oldalon is rendkívül alacsony a nyitott, kezdeményezőkész, rugalmas gondolkodású cégvezetés, amelynek a cégkultúrája megengedné a munkaerőpiac természetes fejlődéséből adódó, külföldön már régóta gyakorlattá vált innovációk bevezetését. A menedzsment többnyire tart a túlságosan engedékenynek tűnő változásoktól és marad a jól bevált munkarend mellett szervezeti és egyéni szinten egyaránt. Vannak természetesen kivételek – tette hozzá Takács Ágnes, a GRUNDFOS szociális munkatársa, miképp a projekt keretében meglátogatott Moowa Assembling Kft., és az ácsi Hartmann Kft., illetve a meglátogatni tervezett Grundfos vállalatok, de be kell vallanunk, hogy ezek esetében sem mindig egyértelmű a helyzet, a legtöbbször a külhoni vezetés várja el az innovációt, vagy a külföldön szocializálódott hazai menedzser. De van ellenpélda is, amikor a nyugat-európai központ nyitna, de az itthoni vezető kontrol-vesztés félelme miatt behúzza a féket. A civil szempontokat a szőnyi Kemence Egyesület és a tatai CSAKPont vezetői tárték a résztvevők elé, hangsúlyozva a megyébe áramló „nőpolitikai projektek összesített hatását”, s egyben veszélyét is, amennyiben ezek a források kimerülnek. A műhely végén szakpolitikai/ágazati ajánlások kerültek megfogalmazásra.