A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében, Héreg Község Önkormányzatának együttműködésével 2026. március 24-én tartottuk meg a Magyary Emlékkonferenciát. A rendezvény méltó alkalmat biztosított Magyary Zoltán és felesége, Techert Margit emlékének felidézésére, valamint a közösségi és szakmai párbeszéd erősítésére.
Az idei esemény különleges jelentőséggel bírt, hiszen Héreg község fennállásának 700. évfordulóját is ünnepli ebben az évben, amely még hangsúlyosabbá tette az emlékezés és a közösségi összetartozás szerepét.
A program a Magyary Zoltán kopjafájánál tartott megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött. Az emlékbeszédet dr. Szabó Máté Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyary Zoltán Szakkollégiumának igazgatója mondta el, aki beszédében kiemelte Magyary Zoltán szellemi örökségének időtállóságát és jelenkori jelentőségét. Mint fogalmazott: „Magyary Zoltán nem csupán kutató, nem csupán egyetemi professzor volt. Olyan államférfi, aki felismerte: az állam akkor lehet erős, ha szolgál.”
Az emlékbeszédet követően a megjelentek elhelyezték a koszorúkat a kopjafánál, majd a Jókai Mór Kultúrotthonban folytatódott a program, ahol kiállításmegnyitóval és szakmai előadásokkal várták a résztvevőket. A „Magyarországi történeti kertek inventarizációja – Komárom-Esztergom vármegyében (2017–2024)” című vándorkiállítás megnyitója színesítette a rendezvényt: dr. Takács Katalin és Gecséné dr. Tar Imola a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doncensei és a kiállítás kurátorai röviden ismertették a tárlat létrejöttének hátterét és témáját.
A konferencia kezdetén elsőként Kancz Csaba főispán köszöntötte a jelenlévőket, aki beszédében kiemelte többek között, hogy Magyary Zoltán kiváló, sokoldalúan felkészült szakember volt, aki széles körű elméleti tudását az oktatásban is továbbadta. A főispán kitért arra is, hogy vajon Magyary Zoltán a mai világban hogyan használná a közigazgatásban lefektetett elveit és milyen módszereket alkalmazna.
Dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke elmondta köszöntőjében, hogy belépve a héregi kultúrházba, minden alkalommal úgy érzi, hazaérkezik, ezért szívesen jön minden alkalommal.
Erős Gábor országgyűlési képviselő beszédében úgy fogalmazott: a konferencia egyszerre emlékezés Magyary Zoltán munkásságára és felhívás arra, hogy az általa képviselt értékeket a mindennapokban, egymás javára és kölcsönös tisztelettel éljük meg.
A köszöntők sorát Nemes Ágnes, Héreg polgármestere zárta, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a település jó együttműködést ápol a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társasággal és a Szakkollégiummal. Emellett a falu 700 éves évfordulójáról is beszélt. – Ahogy Magyary sem hagyta el a hazáját, otthonát, úgy ez a település is 700 éve az itt élők otthona – fogalmazott a településvezető. Majd hozzátette, hogy mindez a héregi közösség hagyománytiszteletének köszönhető.
Ezt követően előadások hangzottak el a közigazgatás, a közszolgálat és a közösségépítés aktuális kérdéseiről. Az előadók több nézőpontból közelítették meg Magyary Zoltán örökségét és annak mai relevanciáját. Dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző előadásában a „mintajárás” koncepcióját mutatta be, amely egyfajta közigazgatási modellkísérletként szolgált: célja az volt, hogy valós adatokon alapulva vizsgálja a közigazgatás működését, és hozzájáruljon annak hatékonyabbá tételéhez. A tatai mintajárás példája jól szemlélteti, hogy Magyary munkássága már a maga korában is a gyakorlatban alkalmazható, innovatív megoldásokat keresett.
Gábriel Gréta, a Magyary Zoltán Szakkollégium szakmai vezetője előadásában a Szakkollégium tevékenységét és szellemiségét ismertette, hangsúlyozva, hogy az örökség nem csupán elméleti gondolatokban él tovább, hanem aktív közösségekben és a fiatal generációk szakmai fejlődésében is. A szakkollégium munkájának középpontjában a szakmaiság, a társadalmi felelősségvállalás és a közösségépítés áll, amely modern, innovatív képzési formákon keresztül valósul meg.
Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke előadásában a népfőiskola három évtizedes munkájáról beszélt. Bemutatta azokat a közművelődési és közösségfejlesztő programokat, amelyek a társaság tevékenységét meghatározzák: a hátrányos helyzetű csoportok bevonását, az élethosszig tartó tanulás támogatását, valamint a generációk közötti együttműködés erősítését. A megvalósított hazai és nemzetközi projektek jól példázzák, hogy a Magyary-szellemiség a gyakorlatban is élő és folyamatosan megújuló értékrendszert képvisel.
Összességében elmondható, hogy a rendezvény nem csupán az emlékezésről szólt, hanem a jövőbe mutató gondolatokról is. Magyary Zoltán életműve ma is iránymutatást ad a korszerű, szolgáltató szemléletű állam működéséhez, valamint a közjó iránt elkötelezett szakemberek képzéséhez.
A konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők közösen gondolkodjanak a közigazgatás és a közösségek jövőjéről, valamint erősítsék a szakmai együttműködéseket.
A Magyary Emlékkonferencia évről évre fontos találkozási pont a szakmai és helyi közösségek számára. A héregi esemény különösen jól példázta, hogy a múlt értékeinek megőrzése és a jövő építése nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő folyamatok.
A rendezvény zárásaként kötetlen beszélgetésre is sor került, amely tovább erősítette a közösségi kapcsolódást és a tapasztalatcserét.
