Népfőiskolánk régi törekvése, hogy a fiatalokat minél aktívabban bevonjuk tevékenységeinkbe. Ehhez elengedhetetlen, hogy naprakészen ismerjük az ifjúsági munka aktuális kérdéseit, valamint a fiatalok és a velük foglalkozó szervezetek gondolkodását.
Egy-egy ilyen alkalom kiváló lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük egymást, új kapcsolatokat építsünk, és közösen gondolkodjunk az ifjúsági munka fejlesztéséről – több nézőpontból, egymás tapasztalataira építve.
A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságot Vasas Alexandra kulturális szervező, Molnár Péter Imre önkéntes ifjúsági kortárs mentor és Poczik Ernő ifjúsági koordinátor képviselte a konferencián, amelyet hagyományosan a Budapesti Európai Ifjúsági Központban rendeztek meg.
Az idei esemény három fő célt fogalmazott meg:
- Tájékoztatást adni a hazai ifjúsági munka szereplőinek a releváns európai eredményekről és eseményekről.
- Támogatni a hazai érintetteket – különösen a helyi szereplőket – abban, hogy felismerjék az európai fejlemények és saját munkájuk közötti kapcsolódási pontokat, valamint az ezekből fakadó cselekvési lehetőségeiket.
- Lehetőséget biztosítani a hazai ifjúsági munka szereplőinek a találkozásra, párbeszédre és a szakma fejlesztési irányainak közös megvitatására.
A délelőtti plenáris ülésen munkatársaink több értékes előadáson is részt vehettek.
Elsőként Molnár Bálint, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ igazgatója tartott előadást „Az Európa Tanács új keretrendszere az ifjúsági perspektívák integrálására” címmel. Őt követte Milutinovits László, az Európai Bizottság és az Európa Tanács közötti Ifjúsági Partnerség (Youth Partnership) munkatársa, aki a 4. Európai Ifjúsági Munka Konferencia eredményeit ismertette.
Végezetül Mohay Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Fiatalokért Felelős Osztályának főosztályvezetője számolt be Az Új Nemzeti Ifjúsági Stratégia előkészítési folyamatáról.
Az előadásokhoz kapcsolódó kérdéseket szekcióüléseken vitatták meg a résztvevők, ahol különböző nézőpontok, érvek és tapasztalatok ütköztetésére nyílt lehetőség. Ezt követően műhelygyakorlat keretében, 4–4 fős csoportokban, az ifjúsági munka etikai kódexének előkészítéséről folyt a közös gondolkodás.
A konferencia a szekció- és műhelymunkák eredményeinek ismertetésével zárult.
Összességében elmondható, hogy az ország különböző pontjain működő szervezetek és ifjúsági munkások hasonló kihívásokkal és bizonytalanságokkal szembesülnek – mégis biztató érzés megtapasztalni, hogy a kapcsolódások révén számíthatunk egymásra.
Egy tartalmas, jó dinamikájú rendezvényen vagyunk túl – ezekkel a tapasztalatokkal készülünk a jövő évi konferenciára.
