2020-ban sajnos nem állt módunkban méltóképpen megemlékezni névadónk, Magyary Zoltán születésének évfordulójáról, a járványhelyzet miatt nem szervezhettük meg munkásságát és szellemi nagyságát méltató konferenciánkat.

Idén, ha nem is a hagyományos keretek közt, de online térben létrejöhetett a Magyary konferencia, mégpedig igazán jeles és kiemelkedő előadói névsorral. Programunkkal egyben kapcsolódtunk egyik korábbi projektünkhöz is, mely a nemek közti esélyteremtő stratégiák fejlesztéséről szólt.  

  1. június 10-én ünnepségünk 10 órakor vette kezdetét, amikor is Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, Popovics György megyei közgyűlési elnök, és Michl József polgármester köszöntő szavaival megnyitotta a konferenciát.

Az ünnepi beszédeket követően elsőként Népfőiskolánk elnöke, Borsó Tibor tartotta meg előadását „Az MZNT tevékenysége a pandémia árnyékában címmel. Az elnök felvázolta a népfőiskola misszióját, feladatainak leglényegesebb pontjait, partnerségi kapcsolatait, és kiemelte a tavalyi évben elindított új projekteket. A MaTata Túra nevű, korábban is népszerűségnek örvendő városi matematika verseny és tábor újra gazdagítja majd városunk nagyszabású eseményeinek sorát, valamint a „Környezettudatos Tata” című szemléletformáló előadás-sorozat  is kezdetét veszi hamarosan az MZNT szervezésében. Nemzetközi projekt is megvalósul tavaly óta a népfőiskolán, Erasmus+ programként, „Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséért” címmel. Az intézmény jövőjével kapcsolatos tervekről pedig az előadótól megtudtuk: „a népfőiskola stratégiai célja, hogy a XXI. század kihívásaihoz rugalmasan alkalmazkodó, a Kárpát-medence egyik – iskolarendszeren kívüli – tematikus felnőttképzését, továbbképzését és a magyar nemzeti identitást erősítő nevelési programját megvalósító intézményeként működjön.”

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió Egyesület elnöke videóüzenetben küldte el gondolatait a résztvevőknek („A magyar történelem női karaktereinek örök értékei). Bemutatta a nagy történelmi család jeles női alakjait, azok közéleti feladatait, példaértékű hazafiságát. Kiemelt rajtuk kívül több, a történelmünkben és tudományos, kulturális életünkben kiemelkedőt alkotott nőalakokat is, köztük Magyary Zoltánné Dr. Techert Margitot. Érdekes színfoltja volt előadásának, amikor elmondta, családjukban generációról generációra hagyományozódik a történelmi örökség ápolásának feladata. A Gróf Batthyány Lajos és a Gróf Zichy Antónia díjak odaítélésével a család „társadalmi szerepet kíván vállalni oly módon, hogy kompetenciájukkal, kapcsolatrendszerükkel nemcsak a családjuk felé, hanem a magyar társadalom jobbá tétele irányába is áldozni kívánnak.”

Romanek Etelka, a KEM Közgyűlés alelnöke „Keresztény értékek, Mária tisztelet hagyománya napjainkban” címmel elmondott prezentációjában hangsúlyozta: az egymás iránti tisztelet, az egymás megbecsülése, a keresztény értékek követése legyen és maradjon mindig is világunk vezérelve, még ha bizonyos esetekben, korokban ez nem így történt. Hiszen „amilyen mértékben az erkölcsi és lelki értékek háttérbe szorulnak, úgy van szüksége az égi anya, Mária nyújtotta erőre, szeretetforrásra”.

Szintén igen aktuális helyzetelemzést kaptunk Lelkes Gábortól (Danube EuroConsulting s.r.o. ügyvezetője) előadásában (Hogyan érintette a nőket a koronavírus világjárvány a világban, Magyarországon és Szlovákiában). Nem is gondolnánk, hogy a nők jóval nagyobb számban végezték otthonról munkájukat, mint a férfiak, ellátva emellett családjukat, gyermekek és idősek gondozását, a háztartási teendőket. Össztársadalmi jelenség ez, minden nőt érintett szerte a világon. Segítséget jelenthetett az internet, az online hozzáférés, ugyanakkor a bezárt iskolák miatt otthon maradt gyermekek online oktatásában is a nők, az édesanyák vettek segítőként részt túlnyomó részben. Konklúzióként az előadó hozzátette: „a jelenség és a válságkezelés hosszú távú társadalmi hatásait is érdemes számba venni, hiszen pl. egy teljes generáció éli meg mindennapos tapasztalatként, hogy ha megoldandó helyzet van, akkor a nők húzzák a rövidebbet és ez mindenki számára természetes (a nők sem lázadnak).“

Kovács Blanka, a Világpolgár Egyesület kommunikációs alelnöke „A nők és a tudomány kérdésköre Techert Margit életművében címmel vázolta föl az MZNT szellemi elődje feleségének pályafutását, sajnálatosan rövid életét. Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, a hellén újplatonizmussal foglalkozott. Lefordította Plotinosz munkáit, és megalkotta fő művét ”A hellén új platonizmus története” címmel (1934). Magyary Zoltánné Techert Margit életében „egy nagyívű tudományos pályáját szakította félbe a háború, és a megszálló orosz csapatok elől a férjével együtt önként választott halál. Szakmai és közéleti tevékenysége egyaránt fontos és emlékezésre méltó nyomot hagyott maga után, amelyet méltán őriz az utókor.”

A népfőiskola évek óta szoros szakmai kapcsolatban áll az NKE ÁNTK Magyary Zoltán Szakkollégiumával. Kiss Adrienn, a szakkollégium elnöke előadásában erről az intézményről beszélt („Magyary: járvány előtt – járvány után”). Megismerhettük a szakkollégium belső képzési rendszerét, szakmai mentorprogramját, a társadalmi felelősségvállalásuk égisze alatt végzett tevékenységeiket, közösségformáló eseményeiket. S arról, hogy mit is jelent szakkollégistának lenni, így vallott maga az előadó: „a Magyary több, mint az élet része. Ez az élet!”   

Végül, de nem utolsó sorban Keresztesi Jószefet hallottuk, az MZNT örökös tiszteletbeli elnökét, aki Dr. Kiss Istvánnak, Magyary Zoltán munka- és szellemi társának állított emléket (115 éve született Kiss István társadalomkutató). Fölvillant előttünk a nagy szellemi előd, az MZNT egyik alapítója életének legfőbb állomásai, szakmai, tudományos kutató munkájának máig jelentősen ható eredményei, Magyary Zoltánhoz fűződő munkatársi kapcsolata, együttműködésükből származó munkák, kötetek. A közigazgatás és az emberek (1939) című tanulmányával kapcsolatos feladatok mellett meghatározó szerepe volt az ún. Szociális Vármegye rendszerének kidolgozásában és megvalósításában, valamint a Tatai Népfőiskola 1940. évi elindításában és működésében. A Tatai Járás tudományos igényű kutatója feladatáról ő maga így ír (nem csekély tatai elköteleződésnek is hangot adva): “A munka első lépéseként Magyary Zoltán a rám váró feladat felvázolása közben egy kis helyi levegőszippantásra – egy előzetes terepszemlén – végig vitt a térségben. Ekkor voltam először Tatán, és mindjárt a szívemhez nőtt csobogó patakjain kelepelő malmaival, a várral, az Angolkertben még ott csillogó forrásokkal, a Csekével és az Öreg-tóval.”       

A konferencia jövőre, ugyanekkor újra kezdetét veszi majd a szellemi örökség őrzése jegyében, de reményeink szerint már személyes jelenléttel, részvétellel.  

0

Ezek is érdekelhetik

ÚJRA ITT A MaTATA TÚRA!
“Őstelep Vértesszőlős” Látóút
Tatai Civil Hetek

Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette

Vélemény, hozzászólás?