Héreg – 2025. március 25.
Sorban érkeztek a meghívottak a héregi Magyary Zoltán emlékhelyre, hogy együtt emlékezzenek Népfőiskolánkkal a jeles közigazgatás-tudós és felesége ott eltöltött utolsó napjaira. Köztük volt Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Czunyiné Dr. Bertalan Judit közigazgatási és területfejlesztési államtitkár is. A miniszter, aki a kopjafánál mondott emlékbeszédet, elmondta: Magyary Zoltánék halálával az egész magyar szellemi életet érte felfoghatatlan kár és veszteség. A miniszter megemlítette még két tudós nevét, akik szintén a háborús vérzivatarban veszítették el életüket: Ottlik László társadalom- és politikaelméleti gondolkodó s Joó Tibor történetfilozófiai író – utalva a sajnos megszámlálhatatlan megfeneklett pályára, kicsorbult életútra, emberi tragédiára, a háború szörnyűségére.
A közös emlékezés és a koszorúzás után kezdetét vette a IV. Magyary emlékkonferencia, melyet Dr. Navracsics Tibor nyitott meg köszöntőjével. „Magyary Zoltán nemzedéke, iskolája forradalmi újítást jelentett az államtudomány történetében” – méltatta a nagy előd munkásságát. Kitért a Magyar közigazgatás című nagy formátumú művére is, mely a „magyar közigazgatás szervezete, működése és jogi rendje” hármasát foglalja magába, és napjainkig is tart a gondolatok, törekvések és elméletek érvényessége. Példaként említette a műből Magyarynak a precízen felvázolt ágrajzát, mely a magyar állam első modern számba vételét, leírását jelenti, s azzal a céllal készült, hogy „rendet vágjon” az egyes pozíciók és az azokhoz tartozó feladatok között. S most ismét hasonló szervezési feladatok előtt állnak a ma közigazgatásának szakemberei, akiken így az is múlik, megvalósulhatnak-e Magyary korszakalkotó álmai, elméletei.
A minisztert követően Dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselő Kar elnöke szólt a résztvevőkhöz. Magyary Zoltán méltatása mellett fontosnak tartotta, hogy a tudós feleségére, Dr. Techert Margitra is emlékezzünk, hiszen ő, nagyívű tudományos pályája mellett férje szakmai előrehaladásának segítője is volt egyben. Dr. Kancz Csaba főispán köszöntőjében kiemelte: Magyary szakmai pályája nehéz körülmények között bontakozott ki, ennek ellenére végig tudott vinni több olyan korszakalkotó folyamatot, melyek máig hatnak, gondoljunk Tata és Tóváros egyesítésére, a Tatai Népfőiskola megnyitására, vagy az általa megálmodott gyors és hatékony közigazgatási ügykezelésre mint alapelvárásra. Erős Gábor térségi országgyűlési képviselő szerint a tudós házaspár tragikus halála mai napig sebként él az emlékezetben, de erre a méltó megemlékezés mindig gyógyírként hat. Végül Nemes Ágnes, Héreg polgármestere köszöntésében idézett a korabeli Héregi krónika lapjaiból, a kortársak emlékezetéből, akik a házaspár utolsó hónapjairól, napjairól számoltak be az újságban.
Az emlékkonferencián négy előadás hangzott el. Elsőként Dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző beszélt a közigazgatási és a pénzügyi jog XX. századi és mostani összekapcsolódásáról, s az utóbbi jelenlétéről Magyary munkáiban. Mint megtudtuk az előadótól, Magyary, a költségvetési joggal behatóbban megismerkedve 1915-ben államszámviteli vizsgát tett, majd 1918-ban már államszámvitelt adott elő a jogi fakultáson, majd 1920 októberében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetési osztálya élére állt. Munkáiban is behatóan foglalkozott a közpénzek hatékony kezelésével, az adóügyek jogi szabályozásával és a pénzügyi gazdálkodás javításával, bizonyításául a ténynek, hogy ezek szorosan kapcsolódnak a közigazgatás működéséhez.
Borsó Tibor, az MZNT elnöke a népfőiskola 30 éves működését mutatta be a névadó Magyary méltatása mellett. Kitért az egyesület humán és gazdasági erőforrásaira is, a kapcsolati hálózat építésének eredményeire és annak fontosságára, és bemutatta a közöségépítés, a fiatalok bevonásának lehetőségeit, a tudásmegosztás és az élethosszig tartó tanulás népfőiskolai módszer szerinti biztosítását.
Érdekes megközelítéssel érkezett Dr. Sántha György, a Magyary Zoltán E-közigazgatás-tudományi Egyesület elnöke („A technológia szerepe Magyary Zoltán közigazgatás-racionalizálási modelljében”), aki nem csak a Magyary korabeli és a mostani közigazgatáson belüli ügykezelést, adatrögzítést, ügyintézési folyamatok leírását és szabályozását tárta elénk, összevetve a két kort, a két érát, az eredményeket. Megmutatta például a hallgatóság számára az ő és a ChatGPT között lezajlott beszélgetés eredményét, melynek tárgya Magyary Zoltán művei és munkássága volt, valamint az, hogy a tudós mit gondolt saját korának technológia szerepéről és a legújabb technikákról. Nos, a választ maga Magyary adta meg egy saját műve, „A tudományos versenyben nincs megállás” alapján: „a tudományos élet nem lehet statikus, hanem folyamatos fejlődést és nemzetközi versenyképességet kell biztosítani”.
Az NKE ÁNTK Magyary Zoltán Szakkollégiumát képviselő Csubák Szonja pedig a személyesebb megközelítést választotta Magyary Zoltán és Techert Margit életútjának bemutatásakor: a tudós reformer mint ember és férj alakja is megelevenedett előttünk a házaspár megismerkedésének és kialakuló szerelmének történetében (tudományos életrajzuk mellett), s sajnos kettejük tragikus halálában, 1945. március 24-én, Héregen.
A közös szakmai gondolkodás tovább folytatódik június 13-án, a közigazgatás-tudós születésnapja alkalmából megrendezendő XVII. Magyary konferencián.
Szöveg: Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Fotók: Molnár Mónika
