Ambivalencia és hibriditás – avagy modern, diplomás nő a Horthy-korban
Az első fejezet a magyarországi nőtörténetről szól, annak kulturális és politikai összefüggéseit vizsgálja. A női emancipáció hosszú folyamatot ölel fel, a modern nőtípus megjelenése a 19. század utolsó harmadára datálható, amikor már egyre inkább elfogadottá vált a jelenlétük, ám egy sportverseny női győztese ugyanúgy ebbe a kategóriába sorolandó, mint egy habilitált doktori fokozatú filozófusnő.
A második fejezet egy szűkebb időszakot, a Horthy-kort veszi górcső alá, s mutatja be a nőtörténetet befolyásoló politikai változásokat, a társadalmi, kulturális környezetet. Részletesen foglalkozik a külföldi hatásokkal, valamint a populáris, a köztes és az elitkultúra szerepével.
A harmadik rész bemutatja a diplomás nővé válás útját a középfokú oktatástól indulva a doktori fokozat megszerzéséig. A nehéz kezdetek után az egyre növekvő számú diplomás nő fontos képviselőjévé válik a társadalmi modernizációnak és bizonyos fokig előkészítője annak a változásnak, amely 1945-től veszi kezdetét, amikor feloldják a korlátozásokat és teljes körűen megnyitják a felsőoktatást a nők előtt. A Horthy-korban végig korlátok közé szorított tanulmányi lehetőségek csak ekkor válhatnak majd teljesen szabaddá. E fejezetben még teljes képet kapunk a vallási különbségekből fakadó hátrányokról, a női szerepekről vallott tradicionális felfogás okozta hatásokról, valamint a haladást gátló, nehezítő intézkedésekről, a numerus clausus-ról, a numerus nullus-ról.
Ezt követően a negyedik rész kezdetén ismét léptékváltás történik: a női cselekvési színterek bemutatása következik, női aspektusból ismerhetjük meg a törvényhozás, a törvényhatóságok, az egyesületek és a sajtó történetét. Ezek azok a színterek, ahol a tanult nők leginkább tevékenykedtek, s befolyásolni tudták a róluk alkotott képet. A három legnagyobb egyesület kiemelésével – a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a Feministák Egyesülete és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete – a magyar nők közéleti megjelenésének sajátos fajtáját mutatják be. A Dolgozó Asszonyok Lapja, A Nő, az Új Idők és a Magyar Női Szemle a legfontosabb, kifejezetten nők számára írott folyóiratok voltak.
Az ötödik fejezetben a Magyar Női Szemle részletes tárgyalása következik, amelyből megismerhetjük a folyóiratban publikáló nők világnézetét, munkásságát, politikai nézeteiket. Mivel ehhez a folyóirathoz nem köthető jelentős ideológiai vagy szemléletmódváltás átfogó és egységes képet fest az adott időszakról.
A könyvet egy mikrotörténeti elemzés zárja le, amely Dr. Magyary Zoltánné Dr. Techert Margit életét mutatják be a szerzők. Az indoklás szerint Techert Margit életútja nem mondható tipikusnak abban az értelemben, hogy a Horthy-kor Magyarországa kevés egyetemi magántanárnőt számolt, ugyanakkor atipikusnak sem tekinthető, így példáján keresztül részletesen bemutatható a modern, diplomás nő karaktere. Rendkívül sikeres és kivételes műveltségű asszony volt, fél évvel diplomája megszerzése után már a doktori fokozat megszerzésére készült.
(Forrás: ujkor.hu)
