Tegnap megkezdtük a névadónkra, Magyary Zoltánra emlékező programsorunkat azzal, hogy a nevéhez kötődő városi helyszíneken felidéztük élete tatai vonatkozásait, méltattuk életművét. Szülőházánál, majd a Tatai Járási Hivatalnál, végül a Környei úti temetőben, a Magyary házaspár sírjánál emlékeztünk és helyeztük el tiszteletünk virágait.
10-én 9 órakor, a tudós születésnapjára időzített konferenciánk első akkordjaként a Magyary szobornál tartottunk egy nagyszabású megemlékezést, koszorúzással egybekötve. Trnka Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNK Magyary Zoltán Szakkollégiumának elnöke mondott beszédet, méltatva a közigazgatás-tudós napjainkban is modernnek, korát meghaladónak számító államelméleti munkásságát.
10 órakor kezdetét vette a szakmai konferencia Tata Város Polgármesteri Hivatalának dísztermében. Köszöntő hangzott el Czunyiné dr. Bertalan Judittól, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosától, országgyűlési képviselőtől, aki elsősorban a Magyarytól származó „jól működő állam” fogalmát emelte ki és vetítette rá napjaink közigazgatási rendszerére. Michl József, Tata város polgármestere és Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke elsősorban a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 27 éves fennállásának eredményeit, sokrétű közművelődési tevékenységét méltatta.
Az idei konferencia különlegessége volt, hogy rendkívül színes repertoár várta az érdeklődőket. Érkeztek ismert előadók, de feltörekvő, ifjú, lelkes szakembereket is megismerhettünk. A prezentációk sorát Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke „A Magyar Kormánytisztviselői Kar napjainkban” című előadásával kezdte meg, melyben a tisztviselők, hivatalnokok küldetését és feladatait foglalta össze, kitérve az etikus és empatikus tisztviselői gárda kialakításának lépéseire és a rá vonatkozó elvárásokra is. Gubík László, a martosi Eszterházy Akadémia alapító igazgatója névadójuk életpályáját mutatta be egy rövidfilm segítségével, majd az akadémia oktatási rendszeréről, partnerszervezeteiről és a 2019-ben megalapított Martosi Népfőiskola működéséről beszélt. Borsó Tibor, az MZNT elnöke „A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság múltja, jelene és jövője” címmel foglalta össze a 27 éves intézmény eddigi történetét. A kiindulópont természetesen Magyary életműve és a Tatai Népfőiskola (1940-’44), a folytatás pedig a tudás, az ismeretek átadása és hozzáférhetőségének biztosítása, a közösségépítés, a kompetencia-fejlesztés – vagyis a közművelődés szolgálata. Juhász Marcell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNK Magyary Zoltán Szakkollégiumának tagja Magyary „Államéletünk válsága” című munkáját (1939) mutatta be előadásában. Olyan fogalmak hangzottak el, melyek a mai közigazgatási rendszerben is élők és azóta is tartalommal bírnak: „hivatásos közszolgálat”, „konkrét gazdaságirányítást végző szervek”, „közszolgák a közemberekért”, vagy „az emberek akaratának organikus beépítése a közigazgatásba”. Másik fiatal előadónk, Zágorhidi Czigány Sebestyén, az ELTE PPK Ba hallgatója témaválasztásával talán a legközvetlenebbül kapcsolódott a mai nap tematikájához, hiszen a népfőiskolák történetéről, azon belül is a Tatai Népfőiskola rövid, mindössze négyéves működéséről beszélt. Az utolsó előadást Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette, az MZNT kommunikációs vezetője tartotta – bemutatva az MZNT Magyary e-pontját, mely a népfőiskolai tagságnak nyújtandó, konkrét és elérhető digitális segítséget jelent. A másik nóvum pedig a „zöld iroda” program, melyet a népfőiskola immáron egy éve sikerrel és kitartóan valósít meg mindennapi működése során, előtérbe helyezve a környezettudatosságot.
