Érdekes, különleges, sőt izgalmas lehet a helyzet, amikor a saját iskolájában nyílik meg egy odajáró diák önálló kiállítása. Ez történt ma éppen Gulya Panna „refis” diákkal, aki idén fejezi be gimnáziumi tanulmányait, és tervei szerint a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanul tovább.
A megnyitón tehát nem véletlenül foglalt helyet annyi gimnazista és tanár a többi érdeklődő mellett, sőt diáktársak, Szabó Emese Liza (művészetről alkotott gondolatok interpretálásával) és Hegedűs Boglárka (zongorajátékkal) közre is működtek az eseményen. Köszöntőt Michl József polgármester mondott – párhuzamot vonva Istennel (aki „kiteszi a lelkét is értünk”) és a céljaik eléréséért mindent elkövető, kitartó, elszánt fiatalok között.
Különlegesnek bizonyult a megnyitó abból a szempontból is, hogy Panna édesapja, Gulya Róbert köszöntötte az alkotót és a közönséget. Természetes módon a családi háttér és történetek, az alkotói vágy kialakulásának folyamata, életesemények sorozata jellemezte Panna édesapjának szövegét. Megtudtuk, hogy a fiatal képzőművész már 3 éves kora óta alkot – először rajzok, majd akvarellek következtek. Az új élményeket adó, közös angliai éveik alatt is inspirálódott, még kislányként, és az ottani házuk falát is betöltötték az újabb festményei.
Több mester is szárnyai alá vette a fiatal „művészpalántát” – Angliában egy amatőr festő, aki egyébként nyugalmazott fregattkapitány is volt egyszemélyben, itthon Juhász Zsuzsanna divattervező, Lévai Ádám grafikusművész, Kubis János szobrászművész és Földvári László jelmeztervező. Mentorai névsorából is játszik, hogy Panna több művészeti ágban is kipróbálta magát az évek során (ebben zeneszerző édesapja is inspirálóan hatott rá).
A képekről Gulya Róbert összegzésként megállapította, hogy leánya minden fejlődési korszakából látható alkotás (ő tanulmányoknak nevezte ezeket), de mind közül kiemelkedőek a különleges hangulatú, bájos tündérvilágot sejtető akvarellek és az egyedi technikával, ún. pöttyözéssel készültek. A legújabb művek már inkább a jelmeztervezés világában való elmerülést mutatják.
Gulya Panna kérdésünkre („Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik szintén úgy érzik, megmutatnák művészeti kalandozásukat a közönségnek?”) elmondta: boldogsággal és a kiteljesedés érzésével jár, ha megtaláljuk még fiatalon a nekünk tetsző kifejezésmódo(ka)t. Ebben segítségünkre lehetnek az iskolai rajztanáraink, de tanuljunk „külső” mesterektől is. A fejlődés hosszú folyamat, s ebben a kiállítás egy kiemelkedő pont lehet, hiszen ez alkalom a bemutatkozásra, vélemények megismerésére. Ha a család a fiatal tehetség mögött áll, az plusz erőt adhat, támogatást – mint ahogyan igaz ez Panna esetében is.
A kiállítás 2024. június 14-ig látható a gimnázium „MIND” Galériájában.
Szöveg és fotók: Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
