„Napjainkra már mindent elkövettünk, hogy ’kigondolkodjuk’ magunkat a természeti környezetből”

Beszélgetés Czumpf Attilával, az Által-ér Völgy Természeti és Kulturális Örökségéért díj tulajdonosával

.

  • Ha röviden kellene aposztrofálnod magad, mit mondanál?

A legnagyobb jó, ha olyat tehetek, amit szeretek csinálni és az másoknak is jó, főleg a teremtett világnak, egyszerűbben: az ökológiai rendszernek.

– 34 éven át dolgoztál a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál, illetve annak elődjénél, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóságnál. Milyen munkakörben, és milyen tevékenységet végeztél?

A Gerecsei Tájvédelmi Körzet vezetőjeként kezdtem a hivatásos természetvédelmi tevékenységemet, aztán később Gerecsei Tájegység vezetőként folytattam 25 éven át, majd természetvédelmi felügyelőként fejeztem be 2022-ben. Méltó utódom Csonka Péter, a Tatai Vadlúd Sokadalom megálmodója, akivel aktív koromban sok évig együtt is dolgoztam.

– Agostyáni Ökofalu, Természetes Életmód Alapítvány. Milyen szerepet játszottál a létrejöttükben?

Az Agostyáni Ökofalunak, illetve annak működését szervező Természetes Életmód Alapítványnak kigondolója, egyik alapítója vagyok.

  • Miért tartod hivatásodnak a környezetvédelmet?

Pontosabban az ökológiát, ami magába foglalja a környezetvédelmet és a természetvédelmet is. Az első ti. a terápiával, az utóbbi a higiéniával foglalkozik; elválaszthatatlanok egymástól. Azért tartom hivatásomnak az ezzel való foglalkozást, mert minden az életről szól, valódi értelemben a fenntartható életről, és én (is) szeretek élni. Másodsorban ehhez értek, vagy inkább szeretnék jobban érteni.

– Hogyan lehet a hétköznapokban környezettudatosan élni – vagyis mi mit tehetünk környezetünkért mindennapjainkban, napi rutinjaink során?

Nem könnyű a hétköznapokban környezettudatosan élni, mert olyan világban élünk, ahol napjainkra már mindent elkövettünk, hogy „kigondolkodjuk” magunkat a természeti környezetből, ami megtart bennünket, és ha nem gondoljuk vissza magunkat mihamarabb, megárt nekünk. Főképpen az a sok szennyezés, amit folyamatosan belerakunk. Mára már nem „kedv kérdése”, hogy keresnünk kell az alkalmazkodás alternatíváit. Követhető minták, példák, jó gyakorlat nélkül ez az út nehezen járható. Ezen szeretne segíteni az Agostyáni Ökofalu és számos más, hasonló rendező elven működő hiteles hely, ahol A-Z-ig tanulható a fenntarthatóság életmód életvitelszerűen. Külön öröm számomra, hogy alapítója lehettem a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaságnak, mert ide is „kiszervezhető” az ilyen típusú oktatás.

Jó hírem van! Ha valaki tágabb merítést szeretne ezekből az ismeretekből, úgy, közvetlen közelünkből indul az Ökológiai Megtérés Engesztelő Útja, aminek szintén alapítója vagyok. Íme a lehetőség: fenntarthatósági elvek szerint működő helyszínek felkeresése és a követhető jó gyakorlat megtanulása, mintaként való alkalmazása egy saját környezettudatos otthon kialakítása során.

Az útvonal: 2016-tól az Agostyáni Ökofalu Szent Ferencről elnevezett körtemplomától kiindulva a Dunántúl legszebb részeit érintve Gyűrűfűig, az első magyar ökofaluig tart, kb. 400 km hosszan.

Jelszó: Ha szakrálisan nem vagyunk organikusak, praktikusan nem megy. És a fele már elfogyott! (Lásd ökológiai túlhasználat napja 2022.). Jó utat, szerencsés visszatérést!