Lakiteleken kirándultunk

Régóta terveztem, hogy ellátogatok Lakitelekre, és ez most a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság jóvoltából megvalósulhatott. Reggel vidám csoportunk kényelmes autóbusszal indult felfedezőútra. Lakitelekre megérkezve csoportvezetőnk átadta irányításunkat a helyi könyvtárvezető hölgynek, aki maximális odaadással, szakmai ismerettel tájékoztatta kis csapatunkat.

Megtudtuk, hogy a Lakitelek Alapítványt Lezsák Sándor és felesége 1991-ben alapította 4 ha-nyi területen. 2000-ben a népfőiskola 5 tagú kuratóriuma döntése alapján a tulajdonjogot átadta a Szeged-Csanádi egyházmegyének.

A működés részeként meghatározta fő tevékenységét a képzés, tanfolyamok szervezése, az emigráció dokumentálása, különböző kiadványok összegyűjtése a világ minden tájáról. Az emigrációs könyvtár 1956-tól dokumentálja és teszi közkinccsé az érintett magyarok életútját. A keresztény értékek mentén legfontosabb feladatként az összefogást jelölte meg. Az azonos érdeklődésű emberek koordinálását, új célok meghatározását tűzte ki feladatukként, határainkon átnyúló küldetésként.

Sétánk során felkerestük a Hungarikum Liget területén megépített különböző tematikájú létesítményeket. A Kölcsey-ház 200 személyes konferenciaterem és kiállítótér befogadója. A kiállítótérben az „Emigráció a Hazáért” állandó kiállítás kapott elhelyezést. A Kölcsey-terem falain a Régi Magyarország 63 vármegyéjének kifaragott címere látható.        

A Magyar Borok Katedrálisa kunhalom formájú kívülről, belseje kisméretű téglából kirakott kupolás terem. A központi kupola alatt folyosókon sugaras módon elhelyezkedő, bortermelő régiók bemutatóhelye található. Lehetőség van bor kóstolására, vásárlásra, valamint rendezvények megtartására.

Sétánk során megérkeztünk a Vezéri Kőjurtához, ahol Ferenc Béla fafaragó mester műveit tekinthettük meg.

Az Avarok Temetődombján és a Török Kilátódombon áll 7 jurtasátor, mely igény szerint a látogatók rendelkezésére áll, akár szálláshelyként is. Az avarok jelenlétét igazolja a helyszínen talált koponya, mely megtekinthető az emlékműben.                                            

A szomszédságban 2019-ben megépített Vaspatkó Lovarda bemutatók és versenyek helyszíne. A lakiteleki diákok díjmentesen vehetik igénybe az iskolai lovasoktatást. Tovább sétálva számomra ismeretlen tér tárult elénk – mint megtudtuk, footgolf pályát láttunk. Ez a sport Hollandiából indult útjára, és vegyíti a labdarúgás és a golf szabályrendszerét.

A Hungarikum Kiállítóházba sajnos nem jutottunk be, mert éppen zárva volt. Azonban vezetőnktől megtudtuk, hogy e kiállítótérben „Géniuszok Csarnoka” néven 5 termen keresztül emléket állítanak a Kémikusok-vegyületek, Feltalálók és találmányaik, Fizika törvényei, Űrkutatás-csillagászat témaköröknek. A Hungarikum Liget ad helyet a Gabriella Gyógyfürdőnek is, mely TB támogatott kezeléseket biztosít az igénybe vevők számára. Felmásztunk egy meredek domb tetejére, és a fantasztikus kilátás mellett egy igazi meglepetéssel találtuk szembe magunkat. Fa cölöpökből kirakták a régi Nagy-Magyarország körvonalait, benne ábrázolva a jelenlegi határvonalat és az elcsatolt területeket. Szívszorító látvány volt fenn a magasból rátekinteni.

Itt említem meg, hogy a komplexum területén szálláshelyek is állnak az ide látogatók rendelkezésére. Csak bejelentkezés szükséges ahhoz, hogy bárki igénybe vehesse az általuk nyújtott szolgáltatásokat. 

Az elköltött ebédünk után meglátogattuk a Nemzeti Művelődési Intézet csodaszép központi épületét. Itt kívülről és belülről is megtekinthettük az épületek ékköveit. Belül a különböző közösségek tehetségét bemutató kiállítások (bútorfestők, csuhésok, szövők, nemezelők, makramézók stb.) anyagában gyönyörködhettünk.

Az épületet körbejárva idegenvezetőnk elmesélte a homlokzatot díszítő mitológiai jelenetek és az ezeket körülölelő frízek jelentését, képvilágát. A tetőteraszon sétálva a járda íveiben felfedeztük a Nemzeti Kulturális Intézet emblematikus logóját.

Az Emlékezet Tornyában elhelyezett harang figyelmeztet bennünket arra, hogy jelen határainkon túl is dobog magyar szív. A 6 határon túli településen is megtalálható ugyanilyen harang, melyeknek egyidőben történő megszólaltatása az összetartozásunk szimbóluma.

A nap fénypontja volt sokunk számára a Kossuth-díjas Csík zenekar előadása, melyet úgy hallgattunk végig, hogy szinte minden dalt velük együtt énekeltünk.

Ahogy Kodály mondta: „Táplálkozzunk tiszta forrásból!” Úgy gondolom, hogy a mai nap tapasztalatai alátámasztották a népfőiskola eszmeiségét: „Érték, közösség, élmény”

Mindannyiunk nevében köszönöm, hogy részese lehettem a programnak!

Szöveg: Méri Józsefné Zsuzsanna Fotók: Antal Julianna