A Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság közös szervezésében Népfőiskolai Műhelysorozat zajlik Tatán a Piarista rendházban immáron 2019 ősze óta a „Művelődő közösségek Észak-Magyarországon” című, EFOP-3.7.3-16-2017-00148 azonosítószámú projekt keretein belül. A 12 alkalommal, havonta megvalósuló műhelyfoglalkozás célja a közösségi szerepvállalás fontosságának megismertetése a környezetvédelem tükrében. A két intézmény alaptevékenységeinek, közösségi céljainak kölcsönös bemutatásán túl elsősorban tehát környezettudatosság, klímavédelem (klímastratégiák, azok tervezése, társadalmi dimenziói s gyakorlati megvalósításuk) témakörök mentén következnek egymás után az előadások.

Külön kiemelt programként a résztvevők két alkalommal látóútra indulnak, hogy az elméleti felkészítés és ismeretszerzés mellett a gyakorlatban megvalósult, klímavédelemmel összefüggő beruházásokat is megtekinthessenek, s maguk is tapasztalhassák a helyszínen azok működési rendszerét, mérhető eredményeit. Ezúttal a tatabányai EDUTUS Egyetem passzívházának meglátogatása került sorra, ahol a helyszínen az egyetem részéről Molnárné Dőry Zsófia, a program szakmai gazdája fogadott bennünket, s tárta elénk a különleges bemutatóház kül- és beltéri gépészetét, berendezéseit s azok működését. Zsófiával a program után beszélgettünk az ott látottakkal kapcsolatban.

  • Az, hogy oktatási célokra, energetikai, esetleg fenntarthatósági mérések elvégzésére tökéletesen alkalmas ez a passzívház, s a hallgatók magas szintű szakmai fejlődését szolgálja, kétségtelen tény. Ám miért lehet fontos tényező a hasznosítható alternatív energiaforrások előzetes megismerése, egy-egy ilyen berendezés működésének előzetes megtekintése egy látogató (átlagember) számára?
  • D.Zs.: Az EDUTUS Egyetemnek, mint regionális felsőoktatási központnak a társadalmi szerepvállalás, a „zöld” gazdasági és a megújuló energetikai szemléletformálás is szerves része. Az egyetem egyik célja a passzívházzal, hogy megismertesse a különböző, megújuló energiaforrásokat hasznosító háztartási megoldásokat a lakossággal is. Az épületet öt éve adták át a TÁMOP-4.2.2A-11/1KONV-2012-0075 számú projekt fő elemeként és szerepe az EFOP-3.6.1-16-2016-00009 számú, „Lézertechnológiai és energetikai alapkutatás megvalósítása az Edutus Főiskolán, tudástranszfer, továbbá a vállalati kapcsolatok és a társadalmi szerepvállalás erősítését célzó tevékenységekkel kiegészítve” című projektben tovább bővült.

A ház bemutatja a passzív és aktív napenergia-hasznosítás módjait: a déli tájolást, a falak, nyílászárók jó szigetelésével összehangolt árnyékolási technikákat, illetve a napelemek termelését, napkollektorok működését. A házban kiépültek és működés közben láthatók továbbá hővisszanyerős szellőztető berendezések, levegő-víz és földhő alapú hőszivattyús rendszerek, illetve megismerhető a pelletkazán, mint egyfajta biomassza fűtési lehetőség. A házban rá tudunk mutatni az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fontos kapcsolatára: egyik sem hagyható el a másik alkalmazása esetén, együtt viszont megoldhatók olyan hatalmas problémák, mint a fosszilis energiáktól való függés és a természet tartalékainak kimerítése. A látogatóknak gyakorlati tanácsokkal is tudunk szolgálni, amik irányt mutatnak az energiatakarékossági és napenergiát, biomasszát vagy környezeti hőt hasznosító technológiák kiválasztásakor.

  • Milyen eljárással, technológia, praktika alkalmazásával növelhetjük még meglévő házunk energiafelhasználásának hatékonyságát?
  • D.Zs.: A bemutató során is említünk olcsó és azonnali energiatakarékossági megoldásokat, amiket mindenki azonnal alkalmazni tud. Ilyen például a felesleges áramfogyasztás csökkentése időzítőkkel, kapcsolókkal. Nagyobb anyagi előkészületet jelent a ház szigetelése, de nagyon fontos és a hazai épületállományt figyelembe véve azonnali (1-3 éven belüli) intézkedést sürget. Ezzel fűtési energiafogyasztásunkat és számláinkat a kiindulási állapottól függően 25-50%-kal is csökkenthetjük. A lakosoknak is megéri hosszú távon, hiszen az épület számláit sem 3-5 évig fizetjük majd olcsóbban. Egy-két fölösleges vagy káros kiadásunk (pl. tengerparti nyaralás, benzinpénz, dohánypénz) ára igazán ráfordítható a Föld és magunk megmentésére. A szigetelés több lépcsőben is történhet, a falak mellett gondolnunk kell a tetőn keresztül szökő hőre, vagy éppen az ablakokra, ajtókra. A redőnyök alkalmazása pedig az árnyékoláson, sötétítésen túl a hőszigetelésben is segítséget jelent: télen bent tartani, nyáron kizárni a meleget. Egy-egy jó helyre ültetett növény (északi oldalról örökzöldek, déli oldalról lombhullatók, futónövények, szőlő) pedig a benapozottságot és a szélvédettséget fokozza. A növények mellett egy árnyékoló, terasz, fedett tornác is alkalmas a nyári túlmelegedés elleni védelmet (légkondícionálók helyett) biztosítani. Automatizált szellőztetőrendszer kiépítése esetén válasszuk a bemutatott berendezéshez hasonló hővisszanyerős megoldást, vagy oldjuk meg még takarékosabban és egyszerűbben: a napi légcsere biztosítására tudatosan alkalmazzuk a reggeli és esti, 5 perces alapos átszellőztető módot a hőpazarló, bukóra nyitva hagyott ablakok helyett. Ezek segítségével fűtési, hűtési hőigényeink és áramfogyasztásunk is csökkenthető.
  • Melyik alternatív energiaforrás(ok)ra essen a választás egy átlagos magyar család szintén átlagos méretű és energiafelhasználású családi házának korszerűsítésekor? Milyen szempont(ok) alapján döntsünk?
  • D.Zs.: A ház gépészetének korszerűsítésekor pedig a megújuló energiaforrásokra való átállást tudjuk szorgalmazni. Nem kell határon túlról és évszázmilliók alatt felhalmozott földgázt vásárolni, ha biomassza kazánnal és napenergiával biztosíthatjuk a háztartásunk teljes energiaellátását a jelenlegi javasolt kialakítással a villamos energia hálózathoz, mint energiatárolóhoz kapcsoltan. Ehhez több szempont átgondolása szükséges. A biomassza kazán lehet a napi egy tűzgyújtásra kialakítható, fatüzelésű 86%-os vagy faelgázosító 92%-os kazán, illetve az automatizálható, pellettüzelésű 94%-os hatásfokú kazán a speciálisabb, pelletizált tüzelőanyaggal. Elsősorban méretezni kell a fűtésrendszert (új kialakítás és átalakítás esetén is), de a jól szigetelt családi háznál átlagosnak lehet mondani egy 20-30 kW-os kazánméretet egy köbméteres hőtároló tartállyal hagyományos vagy faelgázosító kazán esetén. Ez a 2 éves száraz, tiszta fahasábos tüzelésnél évi 3-4 erdei köbméter fa használatát jelenti tiszta füst esetén, mely a fűtési idény alatt a használati melegvíz ellátását is biztosítja egy további, hőcserélős, 200-300 literes tartály segítségével. A kialakításnál gondolni kell a tárolásra és a napi egyszeri begyújtásra, időnkénti a takarításra is, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az elhasznált fát is újra kell ültetni. Egy erdőgazdálkodásban ez kötelező is, így fűtésünk széndioxid-kibocsátása szerint semlegesnek mondható 50-80 éves távlatokban (míg földgázt vagy kőolajat nem tudunk „visszaültetni” a föld alá, és széndioxid-termelésük a légkört és az óceánt terheli, kiégett fűtőelemekért pedig nem szeret senki 240 ezer évre előre felelősséget vállalni). Fát viszont nem csak az eltüzelt mennyiség szerint ajánlott ültetni. Mindennapi életünkhöz annyi energiafogyasztás, tárgyhasználat, élelmiszerelőállítás, vegyszergyártás és hozzájuk kapcsolódó szennyezés tartozik, hogy ha 40%-ra csökkentjük a jelenlegi életmódunk széndioxid-kibocsátását, még akkor is fejenként 2000 fát el kell ültetnünk, hogy a légkört ne terheljük túl a megengedhető mértéknél.

A napenergia aktív hasznosítása ebben a javasolt rendszerben a villamos energia fogyasztásunkat fedezi, és tavasztól őszig egy 200-300 literes tartállyal biztosítja a család melegvíz szükségletét, átmeneti időben a fűtéshez is hozzájárulhat. Ehhez első körben szintén a fogyasztásunkat kell csökkenteni, takarékos üzemmódra átállni: készülékeknél alvó állapotok helyett kikapcsolással, éjjelre internet kikapcsolásával, maszkok és fehérneműk mosási programjain kívül a magas hőfokról alacsonyabbakra váltással, hűtő rendszeres karbantartásával, jég-leolvasztással, teregetőn (s nem szárítógéppel való) szárítással stb. Nyugodtan kérjünk több helyről árajánlatot napelemes rendszerekre. A napenergiának egy főre 2-3 napelemet kell jelentenie (2-2,5 kW csúcsteljesítményű rendszerek hálózatra tápláló inverterrel). Ha ennél sokkal több, akkor fenntarthatóan és általános megoldásként nem kivitelezhető a teljes lakosságnál. Ennyiből kell jutnia arra is, hogy a használati melegvizet a napelemek termelésével fedezzük, egyszerűen fűtőbetétet használva a tartályban, és a hálózatot nem rángatva 9-17 óra között melegítve vele a vizet. Napkollektorokkal is megvalósítható ugyanez, ott kicsit több gépészettel, cserébe szünetmentes táppal, két darab akkumulátorral és 1 napelemes szigetüzemű mini-rendszerrel hálózattól függetlenül is üzemeltethetjük, csakúgy, mint a kazán és fűtésrendszer keringtető szivattyúit. Új építésű háznál ehhez javasolt az alacsony hőmérsékleten működő padló-, fal-, nagyobb méretű radiátor- vagy mennyezetfűtés is a tartályok kedvezőbb kihasználhatósága érdekében. Így házunk valós megújuló energia alapú fogyasztása és hivatalos energetikai besorolása is sokkal kedvezőbb lesz. Ha segíteni szeretnénk a hálózatnak, még programozhatjuk a további nagyobb fogyasztóinkat, pl. mosógépünket (vagy magunkat is), hogy napsütésben működjön, és a saját napelemes termelésünket használjuk minél nagyobb mértékben helyben. Spontán is 25-30%-ban megvalósul ez, további odafigyeléssel 70-80%-ra is felnövelhetjük a helyi hasznosítási arányát.

A passzívházban ezeken túlmenően szoktunk beszélni még a bemutatott hőszivattyúk kapcsán azok előnyeiről és hátrányairól. A hőszivattyú csábító, hiszen automatikusan üzemeltethető, kis beltéri egysége csendesen zümmög, kint a levegő vagy (drágább fúrással) a talaj hőjét tudjuk kinyerni vele, de a működtetéséhez szükséges segédenergia igénnyel bizony számolni kell. Hazánk villamos energiatermelési forrásai alapján a hagyományos hálózat használatát nem javasoljuk, hiszen fosszilis vagy nukleáris energiából annyira lenne szükség, mintha otthon tüzeltük volna el és eresztettük volna ki a hozzá tartozó szennyezést a természetbe. Ha szeretnénk egy hőszivattyú éves ellátását biztosítani napelemtermeléssel, akkor annak megfelelően további 5-6 kW beépített teljesítményt kell a kapacitás tervezésénél (és a költségekben) figyelembe venni. Energetikai szempontok szerint pedig nem utolsó sorban a nyári napelemtermelés nem tárolható el télig, akkor bizony ismét a hagyományos hálózathoz fordulunk a napi ellátásért. A napenergia ugyanis elég jól tervezhető: éjszaka biztos nincs, és télen is sokkal kevesebb. Igazodjunk tehát ahhoz, ami rendelkezésre áll, és alakítsuk hozzá az életünket.

  • A lakóház energetikai korszerűsítésén túl milyen, a hétköznapokban is könnyen és következetesen alkalmazható „zöld” praktikákat javasol az olvasók számára?
  • D.Zs.: A közlekedés zöldítését szeretném mindenképpen megemlíteni. Próbáljunk, amilyen gyakran csak lehet, kiszállni az autónkból, és bármi más módon elvégezni a teendőinket. Használjuk a lábunkat, gyalogoljunk, biciklizzünk, próbáljuk ki az elektromos kerékpárt (kettő-, háromkerekű változatban is lehetséges). Szerezzünk be esőkabátot, esőnadrágot, esernyőt, hogy bátran induljunk neki a napunknak, és ne csak a „négykerekű ernyő” jusson eszünkbe esős reggeleken. Keressük meg és gyakoroljuk be a gyerekeinkkel is biztonságosan használható útvonalakat gyalog, biciklivel a környéken. Próbáljuk megértetni a vezetőinkkel is, hogy azon mindenki csak nyer, ha a jelen és jövő generációi nem autóba akarnak ülni és növelni a forgalmat, dugókat, hanem „zölden” is meg tudják oldani a közlekedési kihívásokat. A vírushelyzet alatt óvatosabban tudunk ugyan tömegközlekedni, vonatozni, buszozni, de előre felkészülhetünk a menetrendek tanulmányozásával a későbbi programjainkra és napi használatukra is. Az elektromos autózásra mértékkel gondoljunk, hiszen a nagymennyiségű akkumulátor előállítása, a fosszilis vagy nukleáris alapon termelt villamos energia, a 100 km/órákra gyorsítható tonnás karosszéria legyártása mind annyi szennyezéssel jár, hogy hagyjuk meg ezt a lehetőséget annak, akinek fontos, például mentőautóknak. Nem mellesleg, annyi energiát nem tudunk megújuló energiaforrás alapon előállítani, ami elegendő lenne a jelenlegi gépkocsipark teljes átállítására. Az átlagos 20-30 km-en belüli egy ember és 10-100 kg csomag szállításához kerékpáros utánfutót vagy napelemes triciklit javaslunk. Az egyetem keretein belül került fejlesztésre a 3 napelemmel közlekedő NapCsiga, s a maga 25 km/órájával segít elintézni a napi teendőinket. Elkészítési és három évnyi aktív üzemelési tapasztalatait tudjuk megosztani az érdeklődőkkel fenntartható közlekedési területeken is.

A közlekedésen túl az életmódunk átalakítása is fontos szempont a szállítmányozás széndioxid-kibocsátásának csökkentésére. Kevesebb tárgyat használva, környéken termelt élelmiszereket vásárolva, magunk befőzve télire a gyümölcsöket, megjavítva és újrahasznosítva tárgyainkat mind a „modern” fogyasztói társadalom bábui helyett tudatos vásárlókká léphetünk elő. Ezek a praktikák segítenek abban, hogy a gyerekeinknek és unokáinknak tiszta szívvel tudjuk átadni az élőhelyünket, a Földet.

Köszönjük szépen Molnárné Dőry Zsófiának a szakszerű kalauzolást, a sok-sok érdekes információt, a részletes magyarázatokat és a hasznos tippeket, valamint az EDUTUS Egyetem Vezetésének, hogy ezt az izgalmas látogatást lehetővé tette számunkra.    

 

0

Ezek is érdekelhetik

BÚCSÚZUNK ÁCS GÁBORTÓL
Erasmus+ nemzetközi projektünk újabb híre
Előadásaink elmaradnak!

Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette

Vélemény, hozzászólás?