Avagy hogy jutott el a mentor a toborzástól a program végi vallomásig: „kaptam egy harmadik nagymamát”

A 2021-es évben végre létrejöhettek személyes projekttalálkozóink! Megismertük egymást, és átbeszéltük az eddig online kidolgozott jó gyakorlatokat. Ámulva hallgattam a magyarországi és szlovákiai partnerek beszámolóit, miszerint náluk remekül működik a fiatalok bevonása az idősek IT oktatásába.

Szerbiában a megfelelő jogi környezet hiányában a fiatalok nincsenek rákényszerítve az 50 óra terjedelmű közhasznú munkavégzésre, mint Magyarországon. Éppen emiatt amikor a Cnesa vállalta a feladatot, hogy a projektum végéig 45 szépkorút fog kiképezni okostelefon- és/vagy számítógép-használatra, egyszerűen lehetetlen küldetésnek tartottam a fiatalok bevonását az idősek oktatásába.

Azután szépen lassan beindult a gépezet…

Meghirdettük a 20 órás okostelefon-kezelői tanfolyamunkat, azzal, hogy a képzés tananyagának alapját a KárpátHáló Egyesület által átadott tananyag képezi. A felhívásunkra összesen két helyszínen egy-egy csoportnyi szépkorú jelentkezett.

Horgoson 12 fő iratkozott be, míg Magyarkanizsán 15 fő kezdte meg a képzést. Felvettem a kapcsolatot Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának vezetőjével, akitől azt kérdeztem, Magyarkanizsán vannak-e olyan lelkes fiatalok, akik önzetlenül, önkéntesen jelentkeznének mentornak, és 4 iskolai órán keresztül segítenék a szépkorúakat az okostelefon használatának elsajátításában. Legnagyobb meglepetésemre pozitív választ kaptam: igen, bizony, vannak ilyen fiatalok! Ez reményt és új lendületet adott a munkámnak. Megnyugvást és kellő izgalmat éreztem a projekt indításakor…

Megszerveztük a mentoroknak az első tájékoztató megbeszélést, amelyen megismerték az intézményt, a projektumot és a konkrét feladatukat. Ezen a megbeszélésen 11 mentor vett részt. Kitöltettük velük a motivációs kérdőívet, amit a szlovákiai partnereinktől vettünk át. Ezek után jött még egy nem várt fordulat: a kérdőívek értékelésekor nagyon meglepődtem a fiatalok válaszain. Arra a kérdésre, hogy

Mi motiválná Önt, hogy a programban részt vegyen?

a következő válaszokat olvastam:

*Megjegyzés: a vastag betűkkel írt mondatok olyan mentoroktól származnak, akik később ténylegesen részt vettek mentorként a programban.

„Bőven elég motiváció, hogy segítséget nyújthatok. Illetve nagyon becsülöm az időseket, valamint szívesen töltök velük minél több időt, így nagyon örülök a lehetőségnek.”

„Másoknak való segítés”.

„A tiszta jóindulat.”

„Szeretek segíteni másoknak.”

„A nagyszüleimet látva tudom, hogy nehezebb kezdetben nehéz a telefon használata és nekik is sokat jelentett, hogy segítettünk nekik.”

„Tudok embereken segíteni.”

„Szeretek segíteni. Megkönnyítené az időseknek az életét, ha tudnának digitális eszközöket használni és szívesen részt vennék az oktatásukban.:-)”

„Mint ahogy a saját nagyszüleimnél is láttam nagy szükség van rá, hogy az idősek elsajátítsák az informatikai eszközök használatát a digitális világunkban.”

„Szívesen segítek másoknak és úgy érzem közben én is sokat fejlődhetnék és jó tapasztalatszerzésnek tartom.”

„Hogy segíthessek az időseknek megismerni az ifjú generációt körülvevő világot és, hogy átadjam a tudásom.”

„Örülök, hogy segíthetek szépkorú társaimon, szerintem csökkenne ezáltal a generációs szakadék.”

A másik nyílt kérdés a következő volt:

  • Véleménye szerint milyen hasznos módszerrel lehetne a szépkorúakat a digitális eszközök használatának elsajátítására oktatni? Ötleteit, kérem, sorolja fel: pl. hagyományos tanár-diák tanítással

A következő válaszokat kaptuk:

„Barátként, szórakozásként. Semmiképpen nem azt venném előtérbe, hogy ez hivatalos legyen, hanem, hogy ők is élvezzék a folyamatot.”

„Játékosággal és éreztetni az idősekkel, hogy semmilyen gond nincs azzal, hogy nem tudják használni az okostelefont.”

„Mi érdekli őket azt előtérbe helyezni.”

„Tanár – diák tanítási módszerrel.”

„Mindenkinek személyesen, mellőzve a szakszavakat, sok türelemmel.”

„Főleg gyakorlati oktatással.”

„Interaktív játékkal, ügyességi – gyorsasági játékkal a szerzett tudás ismétlése.”

„Szerintem olyan helyzetekbe kell belevinni a szépkorú társainkat, melynek elsajátítása elengedhetetlen az okostelefon kezelése szempontjából.”

Ez volt a kezdet, ami után következett a történelmi pillanat: a mentorok első bevetése!

2022. február 26-án volt az első alkalom, amikor 7 ifjú mentor részvételével oktattuk a szépkorúakat, akik nagy izgalommal és szeretettel várták a fiatalokat. Örömmel tapasztaltam, hogy az első pillanattól kezdve megindult a kommunikáció a két generáció között. Mintha mindenki mindenkit ismert volna, pedig idegen emberekről volt szó. A fiatalok nagyon segítőkészek, türelmesek, kezdeményezők, tisztelettudóak és elhivatottak voltak. Még azt is megtapasztaltam, hogy az egyik mentor motiválja, dicséri a szépkorú hallgatót, ezzel is segítve félelmei leküzdését és önbizalma épülését. A fiatalok gyorsan feltalálták magukat az új helyzetben. Remekül helytálltak. Egy mentor több szépkorút is tudott segíteni az ismeretek elsajátításában.

A mentorok második bevetése után elbeszélgettem velük az érzéseikről, észrevételeikről és egyáltalán arról, hogyan érezték magukat a szépkorúak társaságában. A következő vélemények hangzottak el (mondanom sem kell, ezek is kellemesen megleptek):

„Az egész elmúlt hetem csúcspontja az volt, hogy eljöttem segíteni. Nagyon jó érzés ennyi szeretetet kapni az idősektől. Nekem mindkét oldalról még élnek a nagyszüleim és jó is a viszonyunk, de itt kaptam egy harmadik nagymamát, akivel azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.”

„Nagyon köszönjük, hogy bekapcsoltak bennünket ebbe a programba, mert jó volt itt lenni és segíteni. Hihetetlen, de feltöltődtünk, kikapcsolódtunk.”

„Szeretnénk legközelebb is jönni, ha lenne ilyen lehetőség.”

A mentorok számára ez teljesen önkéntes alapon működött, semmi közvetlen hasznuk a segítségnyújtásból nem származott, ezért is külön dicséret és köszönet illeti a fiatalokat, akik a következők voltak: Bellér Benedek, Bővíz Boglárka, Fábián Orsolya, Gordos Anett, Hubai Dávid, Jerasz Adrienn, Kiss Csenge és Törteli Anna.

Amennyiben ez a jó gyakorlat beválik, akkor ezt a módszertant a jövőbeni képzéseink során is alkalmazzuk majd. Nagy kihívás lesz további bevonható mentorok felkutatása, de mint bebizonyosodott, nem lehetetlen!

Hát így valósult meg egy jó gyakorlat Magyarkanizsán.

Búzás Hedvig oktatásszervező

Cnesa OMI

Magyarkanizsa