Restart – újratervezés 1.

Nőként, családanyaként munkahely- vagy szakmaváltás?

Problémafelvetés

Adott egy diplomás édesanya két kiskorú gyermekkel, kb. 80 km-re naponta ingázó (kora reggel induló, este 6 óra után hazaérkező) férjjel. A családanya úgy érzi, az eddig végzett adminisztratív hivatali tevékenysége nem adja már meg számára azt a kiteljesedés érzést, amit karrierje elején. Megfogalmazódik a gondolat, egyelőre csak halványan és csöndesen meghúzódva: lépni kellene. De merre, hová? Hasonló munkakör, de máshol, új környezetben, új kollégák közt vonzó lehet, mert nincs mögötte kihívás: a munkakör minden ízét-darabját jól ismeri, s talán éppen ezért sikerülne is bejutnia egy új hivatalba. Könnyű, puha váltásnak ígérkezik, nem eshet nagyot az ember. Csakhogy a munkakör mellett ott tolonganak az ?egyéb? tényezők is az édesanya fejében: gyermekeit továbbra is ő viszi óvodába iskolába, délután (különböző időpontokban) ő megy értük, a nagyobbiknak ő segít a leckeírásban, a kicsivel ő foglalkozik uzsonna után, bevásárol, ha kell, postára megy, helyben ügyet intéz. Nagy kérdés tehát: az új munkahelyén rugalmas munkaidőben végezheti-e el a napi munkáját. Ha egymás után többször megbetegszenek a gyermekei, otthon maradhat-e velük? Gyakorta kényszerül-e túlórázni, ami komoly logisztikai felkészülést igényel az egész családban? Tehát, az átlagos családanyának egy egyszerű munkahelyváltáskor is számtalan olyan kérdést kell alaposan átgondolnia, ami ? élethelyzetéből adódóan ? szükséges, de egyedül kell megbirkóznia a dilemmával (feltételezve, hogy az apának ragaszkodnia kell távoli állásához a megélhetés biztosítása érdekében).